Athena Park

Egy új lakóépület átadása mindig okot az ünnepségre, főként, ha az nem csak időben, de minőségében is megfelelően készült el.
Az elmúlt három év egyik nagyobb szabású beruházása volt az a Földi Szektroban tovább bővítsük a belvárosi lakások számát, a népesedés gyarapodásával erre mindig szükség van és tekintve mely népcsoportnak épült, végig nyomon követtem a projektet. Pont olyan tökéletesnek kellett lennie, ahogy a többi épületnek is, amelyet az elődjeim adtak ki a kezük alól - ha nem még jobbnak.
Az átadás sikeresen zajlott, hamarosan megkapják az értesítést azok is, akik elsőként foglalhatják el az otthonokat. Az ezt követő ceremónia mégsem a Földi Szektorban került megrendezésre, még csak nem is abban az épület csarnokában, ami most épült meg, helyette az Égi Szféra egy kedvelt parkjában rendeztek kerti partira emlékeztető összejövetelt.
Az esetek többségében ezek mindig zártkörű rendezvények, ezúttal mégis úgy döntöttünk, hogy bárki, aki ezen a napon erre járna, részt vehet rajta. Olykor még nekünk sem árt a publicitás miatt a nyitottság a tömeggel, amely egyébként kevésbé szokott zavarni. Az emberek többségével remekül kijövök, a rangomnak köszönhetően tudják, hogy miként viszonyuljanak hozzám és ez sokban megkönnyíti a helyzetemet.
Emellett nagyon is jó hallani, hogy miként vélekednek bizonyos dolgokról az átlag, hisz csak úgy tudunk fejlődni, ha tudjuk, mire van szükségük, enélkül nehezen tudnánk előre haladni a világban. Így hát a mai nap tökéletes arra, hogy aki kívánja szóba elegyedjen velem.
A helyzettel többen élnek, mint azt gondoltam. Mindannyiuknak megadom azt a minimumot, hogy komoly kifejezéssel hallgatom a szavaikat. Nem őket áltatom ezzel, valóban odafigyelek rájuk, szempárjaimat nem veszem el róluk addig, amíg előttem állnak. Azokban a ritka esetekben, amikor hagynak levegőhöz jutni a feleségem alakját keresem meg a tömegben. Az ilyen eseményeket épp annyira kedvére van, mint nekem, de az ő esetében teljesen más indokkal. Itt tud a leginkább további olyan kapcsolatokat építeni, amelyek kedvezőek lehetnek a számára - mintha erre még szüksége lenne. Figyelme mégsem lankad sosem.
Egy idős házaspár kerül elém, bemutatkoznak és a nevében ismerőst lelek fel.
- Mr. Lance, maga jó ideig dolgozott nekem. Hogy telnek a nyugdíjas évei? - arcokat és neveket könnyűszerrel tudok felidézni, még ha a beosztásuk és az életük nincs is előttem. Sokszor ennyi is éppen elég ahhoz, hogy a kedvükre tegyünk. Láthatólag meghatódik a férfi, aki háláját fejezi ki és biztosít arról, mennyire élvezi a gondtalan életet Atlas határában.
Ahogy elmennek a parkban elhelyezett sátrak alatti asztalokhoz sétálok, hogy egy pohár italt vegyek el. A körülöttem sertepetélő Regan felé fordulok. - Egy óra múlva indulunk, addig álljon készen az autó - adom ki számára az egyszerű utasítást.

Egy ideje már, szinte minden napomra jut valamilyen elfoglaltság, szerencsére nincs túl sok időm unatkozni és ezzel egyidejűleg olyasmin gondolkodni ami csak megnehezíti az életem. Évekkel ezelőtt a bosszú késztetett arra, hogy Hetairának tanuljak, mert egyetlen cél lebegett a szemeim elptt, hogy megtaláljam és megbosszuljam azt az embert, aki még születésem előtt a szegénységre ítélt és tönkretette anyám életét. Még mindig ez a legfőbb célom, de mondhatom, hogy mostanra már a módszereim valamivel kifinomultabbak. A kezdeti hevességet és elszántságot felváltotta a megfontoltság és alapos tervezés. Tisztában vagyok azzal, hogy egyetlen esélyem van, hogyha elhibázom nekem annyia, ha lebukok az eredmény ugyanaz. Amikor neki indultam ennek a nem mindennapi csatának  még fogalmam sem volt, hogy mennyi mindent nyújtani fog számomra ez az új tapasztalás.  Remélni sem mertem, hogy Atlas tényleg igazán az otthonom lesz. Túl sok mindent veszíthetek azzal, ha meggondolatlanul cselekszem és ez bizony arra késztet, hogy kétszer átgondoljam amit tenni készülök. Nem lehet, hogy egy rossz döntéssel mindent elveszítsek amiért olyan keményen és kitartóan dolgoztam.
A mai nap egy újabb okot ad arra, hogy Atlas népe ünnepeljen, hiszen hála az én drága szenátor papámnak egy újabb lakóépület került átadásra. Egy újabb puccos építmény, ami otthont ad a rongyrázó közönségnek. Nekem azonban folyamatosan az jár a fejemben, hogy amíg mi itt iszogatunk és jókedvűen hahotázunk, Tartarus lakói nincstelenül küszködnek. Az a lekóépület jelenik meg szemeim előtt, amiben a négyes szektorban én is éltem a szüleimmel, a kopott, omladozó, elszürkült falak. Egy újabb ok amiért gyűlölhetem az apámat. Nagy kortyokkal iszom ki a poharam tartalmát az egyik igencsak kényelmes, párnázott padon üldögélve, miközben tekintetemmel a tisztelt szenátor urat figyelem. Csak a megfelelő pillanatra várok, hogy megközelíthessem, lenne hozzá egy-két kérdésem. A mellettem elhaladó pincér tálcájára helyezem az üres poharam. Megigazítom a ruhám kissé felgyűrődött szegélyét majd határozott lépésekkel közelítem meg az italoknak helyet adó sátrat, közvetlenül a kedves szenátor úr mellé állva.
- Szenátor Quintus, engedje meg, hogy gratuláljak az elkészült épülethez. egyik kezemben szorongatott italt átnyújtom neki, a másikat kissé felé emelem koccintásra.
- Igazán nagyszerű, impozáns lakóházat sikerült kivitelezni ezúttal is. Biztosan nagy örömét leli benne majd az, akinek otthonául szolgál. belekortyolok a saját italomba, miközben tekintetemmel őt fürkészem.

Regan fejbólintással reagál az utasításomra. Elfordulok tőle, nem kell ellenőriznem, hogy tudjam szavaimnak megfelelően cselekszik. Évek óta tölti be a titkári pozíciót mellettem, nem a két szép szeméért kapta meg ezt a munkakört.
Ő is azon embereim közé tartozik, akik mellett szabadon tevékenykedhetek, nem kell amiatt aggódnom, az autó nem fog minket a nejemmel időben várni minket. A lense segítségével üzenek neki, hogy mire készüljön, feleslegesen nem fogom megzavarni a beszélgetésbe, amiben éppen benne van. Épp annyira az ő napja ez, mint az enyém, ám mivel egyszerre érkeztünk, a távozásunk is ekként fog zajlani.
Számos dolgom van még a délután folyamán, a kötelező körök letudását követően lesz még mit tennem és bár élvezem ezt a fajta rivaldafényt, most mégsem azt az időt éljük, szabadon fürödjek meg benne. Majd egy másik alkalommal.
Négy másodperc. Regan távozik mellőlem, az üzenetet elküldtem a nejemnek, frissítő üdítőt hűsíti a torkomat és szemem sarkában egy szőke nő jelenik meg. Kihasználják azt, aminek a célja volt a mai esemény: kertelés nélkül közelítenek meg.
- Miss Galanis - biccentek a nő felé, miután jobban szemrevételezem. - Ha nem tévedek - íriszeim arcán állapodnak meg végül. Nem tévedek, ha valamire méltán büszke lehetek a remek arc- és névmemóriám. Az előttem állóval egyéb esetben is többször hozott össze a sors. A poharat, amit nyújt nem fogadom el. Ostobaság lenne a részemről idegenek által átadott italba beleinnom.
- Köszönöm, az egész részleg nevében, aki időt és erőt nem sajnált azon, hogy ezt a remek épületet határidőre áttudják adni  - a gratuláció nem csak nekem jár és nem fogok olyan babért learatni, ami nem csak az én érdemem.
Akkor sem, ha a munkálatok nagy részét én tartottam a kezemben. Senatorként ez is a feladatom.
- Egészségére - emelem meg a saját kezemben tartott italt, ha ennyire szíve vágya, hogy koccintson velem, nem fogom megfosztani ettől, nekem nem kerül semmiben néhány másodpercnél többnél. Magyarázkodni nem fogok, miért nem fogadom el az övét, ha erősködne sem tenném meg.
- A célunk minden esetben az, hogy örömét leljék benne azok, akik végül elfogadják. Az otthon az, ahol ember megtud pihenni, ezt pedig elsődleges fontosságúnak tartjuk, a kényelemmel együtt. Ez adja a biztonságérzetüket és a családok megérdemlik abban éljenek - ebből fakadóan Atlasban minden lakóépületet körültekintően építünk meg. Abban pedig biztosak lehetünk, a frissen egybekeltek remek otthon építhetnek ki ezekben a lakásokban. Mindegyik legalább három szobával rendelkezik, hatalmas nappalival és konyhával.
- Szabadnapját tölti a parkban? - amennyire jól tudom, ő azok közé tartozik, akik nem részesülhetnek majd az új épület előnyeivel. Ezzel nincsen semmi gond, a hivatása teljes mértékben reá tartozik, még az sem lenne szokatlan, hogy ilyen érdeklődést mutat egy ilyen esemény iránt.